A könyv kísérlet arra, hogy az emberi egzisztenciát reményként határozza
meg, Istennel kapcsolatos kérdésünket pedig az emberi jövővárás
szempontjából tegye fel. Szükség van arra, hogy a keresztény embert
érdekelje mindaz, ami nincs lezárva, ami nyitott, ami még elintézetlen és
ami még hátra van. A remény nem egyszerűen „valami” a keresztény
életében, hanem az, ami önmegvalósulását lehetővé teszi. „A reménység
Istene” — ez keresztény mivoltunk megértésének lelke. A keresztény
igehirdetés is, maga az Egyház, sőt a keresztény lét s ezzel együtt e
titokkal kapcsolatos mindennemű megfontolás is a jövőbe és a reményre
irányul. A remény tehát egész keresztény életünknek, gondolkodásunknak és
imádságunknak célja és iránya. A kereszténység lényegét talán így lehetne
tömören megfogalmazni: a kereszténység az a vallás, amelyben Isten az
emberi reményt nemcsak maradéktalanul jóváhagyja, hanem annyira
túlszárnyalja, hogy az emberi szív legmerészebb vágyai és legféktelenebb
álmai is csak kishitűségnek tűnnek mellette. A könyv elmélkedései –
melyek rádióelőadásainak gyűjteménye –, ebben a keresztény reménységgel
telt szellemben szeretnék életünknek örömteli és jövőtigérő jelenségeit
megfontolás tárgyává tenni.
Ez a könyv második kiadása. Az első – és ezzel a másodikkal
azonos kiadás – a Szolgálat című folyóirat harmadik számaként
jelent meg 1969-ben (lásd annak a címoldalát alább).
A könyv elmélkedései:
Jövőbenézés
Az élet eredete és célja
Van-e lelkünk?
A halál mint végső állásfoglalás
Mikor van a feltámadás?
A keresztények reménysége
Reményben való gondolkodás
A remény próbaköve
Reménységben szenvedni
A remény jövője
A jövő ígéretének jelei
Teremtés és fejlődés
Technika