Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Hunya Dániel: Az isteni főpap nyomában I.
A háromkötetes mű a jezsuita Hunya Dánielnek, a magyar papság nagy
spirituálisának elmélkedéseinek gyűjteménye, melyeket az esti punktákban
fogalmazott meg kispapjainak. P. Hunyának nemcsak gondolatai eredetiek,
de stílusa is tőről metszett. A kiadvány nem javított rajta, meghagyta
darabosságában és vulkánló lendületében. Amit mond, az mind átélt
igazság, „amely vérében lüktetett, arcát pirosította, izmait feszítette.”
Az elmélkedéseket beleágyazta az egyházi évbe (a II. vatikáni zsinat
előtti liturgikus rend szerint). Ez az első kötet Advent I. vasárnapjától
Nagyböjt I. vasárnapjáig terjed.
Kispapjalt sokszor kérte, nőjenek bele a papiságba teljesen: ésszel,
érzéssel, akarattal, testtel, lélekkel, élettel, halállal, mindennel. A
papi lelkiséget a szó szoros értelmében „lelki életnek” fogta föl. Egyik
fontos gondolata: a papiság korrelatív fogalma az áldozatnak. Vagyis ott
beszélhetünk csak papiságról, ahol áldozat van. A katolikus papságnál van
az „objektiv papiság”: a szentmiseáldozat. De van egy másik „papiság”.
amely a papi jellemben mutatkozík meg, és amelyet talán „szubjektív
papiságnak” nevezhetnénk: a szubjektív áldozatok korrelatívumaként
fellépő papiság, amelyben a pap „alter Christus”, szeretetből önmagát
feláldozó megváltó.
A Gondviselés mindössze 57 esztendőt engedett Hunya Dániel földi
pályafutására. Ezt az életet is teletűzdelte keresztekkel. Negyven éves
korától szívizom elfajulás folytán csak székben ülve tud aludni, csontjai
zsugorodnak, gerince ferdül, teste megrövidül, 51 éves korától súlyos
lábfekély kínozza és egy erős szívroham után lassú haldoklás az élete.
Fokozódó vérszegénység, étvágytalanság, fáradékonyság és kimerültség
életének állandó nehezékei. De ezekből a hősiesen vállalt és elfogadott
áldozatokból születik meg az ő nagy élete. Az évtizedes stációk egy-egy
termékeny életszakasznak, a szellemi-lelki felkészülésnek, a szegedi
spirituálisságnak, a Papi Lelkiség folyóiratnak a megindításának és a
teljes beérésnek mérföldjelzői. P. Hunya törékeny testében meleg,
résztvevő emberi szív dobogott és szellemileg makkegészséges, Istenből
élő lélek lobogott. Sodró dinamizmus áradt belőle és a belső tűz fényt
vetett ragyogó arcára. Eredeti egyéniség, bátor, becsületes és őszinte,
reális és szociális, gyermekded hitű és nagylelkű szellem, az akarás
világában óriás volt. De igazi jellemmé a kegyelem faragta. Csak ennek
erejével bírta el a testi szenvedéseket és a mérhetetlen lelki
gyötrelmeket, amelyekből Isten nagykanállal juttatott neki. Főleg ennek
tűzével formálta ki magában a Krisztus szerinti papi arcélt, amelynek
vonzó erejét egy ország papsága érezte. Az itt közölt elmélkedések ilyen
papi lelkület felé viszik a papságot.