Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Malcolm Muggeridge: Valami nagyon szépet Istenért. A kalkuttai Teréz anya – 1974
A könyv Teréz anyáról szól, de nem életrajz vagy életrajzi tanulmány,
hanem annak a munkának az ismertetése, amelyet ő és az általa alapított
„Szeretet Misszionáriusai” rend végez. Sajátos hivatásuk az, hogy a
szegények legszegényebbjeinek szentelik magukat. De munkájuk – saját
nézetük szerint – nem az ő művük, hanem Krisztussal együtt folytatott
szolgálat, Kalkuttában és még sok más helyén a világnak.
Teréz anya egyedülálló személyiség a mai világban. Olyasvalaki ő, aki
elmerült az emberiség hétköznapi közösségében, és azonosult az emberi
szenvedéssel és nélkülözéssel. A vele készített interjúk folyamán „izzó,
diadalmas arccal beszélt, mintha valamennyiünk anyja lenne, dicsekedve
azzal, ami mindannyiunkban megvan: az élet, bennünk, világunkban, a
mindenségben, ez az élet, amely akár gyengén pislákol, akár lobogva ég,
mindenképpen isteni láng, és senki emberfia nem merészelheti kioltani,
még a leghumánusabb és legfölvilágosultabb indítékokból sem.”
A könyvben a szerző, személyes hangon írja le saját útkeresését.
Teréz anyával történt találkozásai alkalmával úgy érezte, hogy mindig
közelebb kerül az üdvösség megértéséhez. Teréz anya egyik előadását
például így éli meg: „Olyan kicsinek, törékenynek és fáradtnak látszott,
amint ott állt és adta magát. És én elgondolkoztam: hát így találjuk meg
az üdvösséget. Adással, nem kapással; a reklámellenes, az osztogató, nem
pedig a fogyasztó társadalomban; meghalva, azért, hogy éljünk.”
„Az utókor dolga, hogy eldöntse: szent-e Teréz anya. Én csak azt
mondom róla, hogy egy sötét korban égő és világító fényesség; egy
kegyetlen korban Krisztus szeretetevangéliumának eleven megtestesülése;
egy istentelen korban a közöttünk lakozó Ige, telve kegyelemmel és
igazsággal. Ezért örök hálára vannak kötelezve mindazok, akik abban a
fölbecsülhetetlen kiváltságban részesültek, hogy ismerik őt, vagy tudnak
róla.”
Teréz anyát II. János Pál pápa a missziós világnapon 2003. október
19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta.
Ferenc pápa 2016. szeptember 4-én szentté avatta.
A könyv szöveges változata (lásd alább) az 1979-ben megjelent
bővített, harmadik kiadás alapján készült.