A szépben Isten ujjlenyomatát látjuk. Minden valódi művész az abszolút
Értéket keresi, mintázza, evvel kapcsolatban foglal állást. Az ihlet
megszállottja: költő, szobrász, rajzoló, … egyszersmind kora
kristálytükre. Szeretnénk kitapogatni a modern ember viszonyát Istenhez,
kortársaihoz, Jézushoz és a világmindenséghez? Tegyük ujjunkat korunk
művészetének ütőerére!A mai művészetben sem hiányzik az Isten-keresés. A
kételkedők pedig próbálják megérteni a modern művészetet, ez a
gondviselésszerű mai út az ember, az Isten megközelítésére, a velük
töltött szeretetélmény kifejezésére. A közelség fedezteti fel az
elrejtett gyöngyszemeket, képesít a termés megrostálására.
A művészi alkotás találkozás, kapcsolat, gyújtópont: a tárgy/téma, az
eszköz/anyag, a lelkület/kifejezésmód, a korszellem/világkép ötvözete. A
kereszténység századokon keresztül a művészet melegágya volt, hit és
erkölcsi gazdagságából merítettek az emberiség géniuszai: Dante,
Michelangelo, Bach… Kétszáz éve azonban mintha elváltak volna útjaik,
sőt viszonyuk gyakran elmérgesedett. A korszellem vetületeként a művészek
egy része ellene fordult, a védekező egyházi közösség pedig — legalább is
az istentiszteleti térben - óva intett a modern művészettől (XI. Pius). A
mindennapi és társadalmi életben uralomra jutott a modern művészet
szelleme, az Egyház gyakran a hagyományos kifejezési formák ismétlésében
érezte magát biztonságban. Ugyanakkor az Egyháznak szüksége van a
művészetre. A két szempont iránti hűség egyrészt megértő, értékelő
magatartást kíván a modern művészettel szemben. Másrészt kötelezi a
hívőt, hogy a mai kor nyelvén törekedjék hitét szemléltetni. Ne elégedjék
meg idejétmúlt köntösben hirdetni az örök Szépséget.
A szerkesztő és az egyik tanulmány írója, Kardos Klára már súlyos
betegen készítette elő ezt a kötetet, megjelenését már nem érhette meg.
A kötet tanulmányai a művészetek szerinti csoportokban:
A szó erejében
Karl-Josef Kuschel: Krisztus inkognitóban
Szabó Ferenc: A teremtés dicsérete (Néhány vonás Weöres Sándor és
Juhász Ferenc arcképéhez)
Korzenszky Richárd: A transzcendencia a mai magyar prózában
Zengő hanggal
Nikolaus Fheodoroff: Jézus a mai zenében
Tardy László: Gondolatok magyar nyelvű misékről
A forma és szín varázsával
Herbert Schade: A modern festészet világnézeti szerkezete
Rainer Volp: Vallásos élmények a mai művészetben
Prokop Péter: I. A rajzoló hangja, II. Szemelvények, III. Zarándoklás
a cédrusfához
A test lendületében
Josef Sudbrack: Dicsérjétek nevét körtánccal (Zsolt 149,3) (Fölszólítás liturgikus táncra)
Teresa Berger – Ingrun Bujara: A liturgikus tánc a gyakorlatban
A technika hullámhosszán
Heiner Michel: A képkultúra a mai tömegtájékoztatási eszközökben
Michel Lacroix: Az egyik szem sír, a másik nevet (Széljegyzetek a
modern játék- és dokumentumfilm, valamint a modern ember
Isten-keresésének dramaturgiájához)
A hívő mindennapjában
Kardos Klára: Szépség a mindennapokban
Günter Rombold: A hit és képei
Egon Kapellari: „Csaknem elvesztették nyelvüket…” (Interjú az
Egyházról és kultúráról)
II. János Pál: Beszéd a művészekhez és az újságírókhoz (München 1980.
nov. 19)