Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Anton Gots: Igen, Uram!
Anton Gots műve egy hosszú betegség tapasztalataiból született
elmélkedés-sorozat. Elsősorban személyes vallomás: a súlyos beteg
küzdelme, hogy fölfedezze szenvedésének értelmét, hogy hinni tudja Isten
jelenlétét a bajban és a fájdalomban, és a hit segítségével úrrá legyen
megpróbáltatásain. Szembenéz számos egyházi és korproblémával is, amint
azok betegágyához eljutnak.
A könyv segítséget nyújt a betegeknek a szenvedések érdemszerző
elviseléséhez, de sokat tanulhatnak belőle azok is, akik betegekkel
foglalkoznak. A könyv végén gyakorlati tanácsokat találunk arra
vonatkozólag, hogyan beszéljünk nyíltan és őszintén egy nagy beteggel a
halálról, hogyan tudjuk a beteg lelki problémáit keresztény módon
megoldani és a halált számára könnyebbé tenni.
Az ember életének egyetlen biztos „eseménye” a halál. A könyv arra
próbál minket rávezetni, hogy halálunk necsak bekövetkezzen, – a szerző
szavaival élve – ne „kis halál”, hanem „nagy halál” legyen, azaz egy új
élet kezdete.
A mű tartalma:
…Ahova nem akarod
A hívő közösség növekszik
A te kereszted
Ha hitetek van …
Hiszek
Itt az Isten
Mária, betegek gyógyítója
Az élet kenyere
Szentmise van
Keresni, ami fönt van
Mint az elhajított kő…
Köszönöm
Jelige: öröm
Istenben lélegzeni
Imádkozni jobb
Ketten vagy hárman az Ő nevében
Szavad lámpása lépteimnek
Túláradó élet
Emberek az ágyam körül
Miért mindez?
Szép a világ
A másik terhe
Az Egyház e nehéz órájában
A papnak áldozatot kell bemutatni
Ismerjem föl a „kairosz”-t
Hívjon papot
Most és halálunk óráján
Nem bírom tovább
Első lépések
És holnap egészséges leszek
Ha embertársad haldoklik
I. A haldokló
II. A segítő
III. A haldoklónak nyújtott segítség
„Útravaló”
Betegek kenete
A betegek miséje